Lakáskiadás adózása 2026: ennyi adót fizetsz az albérlet után, és így számold ki
Havi 200 ezer forintos albérletnél évente több mint 300 ezer forint adó is összejöhet. Megmutatjuk, mennyit kell fizetni a lakáskiadás után, mikor esedékes a befizetés, és melyik számolási móddal jársz jobban.
A bérleti díj jövedelem
Ha magánszemélyként hosszú távra kiadod a lakásodat, a bérleti díj után személyi jövedelemadót, röviden szja-t kell fizetned. Az adó mértéke 15 százalék. Szociális hozzájárulási adót, vagyis szochót erre a jövedelemre nem kell fizetni, így a lakáskiadás egyszerűbb, mint sok más mellékjövedelem. Ez a szabály a klasszikus albérletre vonatkozik. Aki napokra vagy hetekre adja ki a lakást turistáknak, az szálláshely-szolgáltatást végez, és arra külön szabályok érvényesek.
Két számolási mód
Az adót nem a teljes bérleti díj után kell megfizetni, mert a költségeket le lehet vonni belőle. Erre kétféle mód van. Az egyszerűbb a 10 százalékos költséghányad: ilyenkor a bevétel 10 százalékát költségnek tekinti az adóhivatal, és bizonylatot sem kell gyűjteni. A másik a tételes költségelszámolás, amelynél a valóban kifizetett, számlával igazolt költségeket vonod le. Ez több papírmunkát jelent, de sokszor kevesebb adót.
Példa költséghányaddal
Tegyük fel, hogy havi 200 ezer forintért adod ki a lakást, ez évente 2,4 millió forint. A 10 százalékos költséghányad 240 ezer forint, így az adóalap 2,16 millió forint marad. Ennek 15 százaléka 324 ezer forint, ennyi adót kell fizetned egy évre. Egyszerűbben számolva a teljes bérleti díj 13,5 százaléka megy el adóra. Ha kíváncsi vagy, hogy adózás után mennyit hoz a lakásod a vételárához képest, próbáld ki a hozamkalkulátorunkat.
Tételes elszámolás számlákkal
Tételes elszámolásnál a bérbeadással kapcsolatos, igazolt kiadásokat vonhatod le. Ilyen például a közös költség, a lakásbiztosítás, a javítások és a felújítás anyag- és munkadíja. Fontos, hogy csak számlával vagy hivatalos igazolással alátámasztott tétel számít, a közös költségről a közös képviselőtől kérhetsz igazolást. Ha a lakást részben te is használod, csak a kiadott részre eső költséget számolhatod el. A számlákat érdemes egy mappában gyűjteni, mert ellenőrzéskor ezekkel kell bizonyítani a levonást.
Értékcsökkenés a vételárból
Vásárolt lakásnál tételes elszámolás mellett értékcsökkenést is levonhatsz. Ez azt jelenti, hogy a lakás kopását is költségnek veheted. Tégla vagy beton épületnél évente a beszerzési ár 2 százaléka vonható le. Egy 40 millió forintért vett lakásnál ez évi 800 ezer forint. Ha ehhez még 200 ezer forint számlázott költség jön, a 2,4 millió forintos bevételből csak 1,4 millió forint marad adóalapnak. Ennek 15 százaléka 210 ezer forint, vagyis 114 ezer forinttal kevesebb, mint a költséghányados példában.
Negyedévente kell fizetni
Az adót nem csak év végén kell rendezni. Ha a bérlő magánszemély, neked kell kiszámolnod és befizetned az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig. A 2026-os év utolsó negyedévére ez 2027. január 12. Ha az előleg nem haladja meg a 10 ezer forintot, akkor nem kell befizetni, de a bevallásban szerepeltetni kell. Havi 200 ezer forintos bérleti díjnál egy negyedév bevétele 600 ezer forint, az előleg pedig költséghányaddal 81 ezer forint.
Ha cég a bérlő
Más a helyzet, ha a lakást egy cég bérli, például a munkavállalója számára. Ilyenkor a cég, mint kifizető, levonja az adóelőleget a bérleti díjból, és ő fizeti be az adóhivatalnak. Ehhez nyilatkozatot adhatsz arról, melyik költségelszámolást választod. Ha nem nyilatkozol, a cég a bevétel 90 százalékát tekinti jövedelemnek. A kifizetőtől kapott igazolást őrizd meg, mert a bevalláskor szükséged lesz rá.
Bevallás májusig
A 2026-ban kapott bérleti díjat a 2027. május 20-ig beadandó szja-bevallásban kell feltüntetni. Az adóhivatal által előre kitöltött bevallási tervezet nem tartalmazza a magánszemély bérlőtől kapott pénzt, ezért ezt neked kell beírnod. A már befizetett előlegek csökkentik a fizetendő adót, így év végén csak a különbözetet kell rendezni. A bérleti díjat aznapra kell nyilvántartani, amikor ténylegesen megkaptad, nem arra a hónapra, amelyre szól.
Papírok és nyilvántartás
Magánszemélyként a lakás kiadásához nem kell adószámot kérni, és számlát sem kell kiállítani a bérlőnek. Érdemes viszont minden befizetésről átvételi elismervényt adni, vagy a bérleti díjat bankszámlára kérni, mert így minden fillér nyomon követhető. Aki eltitkolja a lakáskiadást, adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot kockáztat. A szabályos bevallás tehát nemcsak kötelező, hanem hosszú távon olcsóbb is.









