Literszámra vásárolják most a szlovákok, csehek, németek a minőségi magyar bort: mit tudhatnak?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa szerint amíg 2022-ben nettó 136 492 tonna bort exportált Magyarország különböző országokba, 2023-ban a kivitel némiképp visszaesett, 7,2 százalékkal. Igaz, hogy 2022 kiugróan jó év volt, csaknem 25 százalékos növekedést láthattunk a 2021-es mennyiséghez képest. Akárcsak a korábbi években, 2023-ban is Szlovákia, Németország és Csehország importálta a legtöbb itt megtermelt bort és szőlőmustot friss szőlőből. Ha részletesebben vizsgáljuk, a palackos borokat a szlovákok, csehek és belgák, a hordós borokat a szlovákok, németek és franciák veszik.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Akár nettó tömeg, akár határparitásos érték szerint nézzük, a magyar borexport fogadóországainak listája nem sokat változott. A spanyolok értéket tekintve már két éve feljöttek a TOP5-be, a belgák szintén nagyon rákapcsoltak, az Egyesült Királyság importja viszont jelentősen visszaesett 2022-től, bár még így is jelentős. A horvátok, olaszok importja 2023-ban emelkedett sokat, ha forintban nézzük. A 20-as toplistára fel tudtak tavalyi borexportadatok szerint a finnek és szlovének, a 2022-es rangsorhoz képest lecsúszott Litvánia és Fehéroroszország is. Utóbbi importtevékenysége ezek alapján csak 2022-ben volt kiugró. (A határparitásos érték az áru piaci értéke az importáló ország határán, beleszámítva az árunak az országhatárig történő szállításával kapcsolatos költséget és a szállítás alatti biztosítást.)

Ha pedig nettó tömegben nézzük, mennyiségileg kik veszik a legtöbb magyar bort, abban még mindig a szlovékok, csehek és németek vezetnek. A további országok sorrendje viszont már érdekesen alakul: az olaszok, horvátok tonnában egészen sok bort vásárolnak, értékben (millió Ft) kevésbé. Vagy például a spanyolok értékben jelentős mértékben importálnak magyar bort, nettó tömegben már kevéssé. Ebből is látható, hogy egyes országokba kerülhet kis mennyiségben, de nagy értékben bor – ezek valószínűleg jellemzően magas minőségű, hozzáadott értékű terméket vásárolnak. Míg máshová nagy mennyiség kerül, kisebbb értékben.

Az sem mindegy a borexport szempontjából, milyen „kiszerelésű” a külföldre értékesített bor. A KSH elkülönít olyan kategóriákat, mint bor friss szőlőből, legfeljebb 2 l-es palackban vagy más bor friss szőlőből, 2 l-nél nagyobb tartályban (kiv. pezsgőbor). A palackos borokat leginkább a – ha a kivitel értékét nézzük – a szlovákok, csehek és belgák viszik, míg a hordós bort a szlovákok, németek és a franciák. 

A Magyarországra külföldről importált palackos borokháromnegyede Németországból, Olaszországból, Franciaországból és Szlovákiából származik. Ez természetesen nem csak azon múlik, hogy a magyar vásárlók milyen eredetű borokat emelnek le szívesen a boltok polcairól, hanem természeten a kereskedők nemzetközi kapcsolataitól is függhet. 

Világszinten sem elhanyagolható a magyar bortermelés
A világ bortermeléséről 2022-esnél frissebb adatok még nincsenek. Az utolsó friss adatok szerint a világ legnagyobb bortermelő országa Olaszország, a teljes világszintű borelőállításnak a 19,3 százalékát adják. Ezüstérmes Franciaország (17,65%), a bronzot pedig a Spanyolország (13,82%) érdemelte ki a VisualCapitalist rangsora szerint. Ez azt jelenti, hogy a világ bortermelésének több mint felét teszik ki az olasz, francia és spanyol borok. Magyarország is bekerült a TOP20-ba, hazánk bortelmelése a globális termelés 1,12 százaléka. Az első 20 országon kívül az összes ország ország együttes termelése 4,43 százalékos:

Magyarország a maga 2,9 ezer hektoliteres termelésével a 16. a listán, ezzel előzzük az osztrákokat és a görögöket, viszont például a románok mögött vagyunk. A TOP20-ban szereplő ország közül 12 európai, 3 dél- és 1 észak-amerikai, 1-1 afrikai és ázsiai található, valamint az Óceániához sorolt Új-Zéland és Ausztrália.

A portál elemzésében kitért rá, hogy bár a világ bortermelése az elmúlt évtizedben viszonylag stabil volt, a közeljövőben a klímaválság nagy kihívást fog jelenteni a legnagyobb bortermelő országoknak. Idézik a New York Timest, miszerint a melegebb hőmérséklet egyszerre áldás és átok a borászok számára. A jövőben olyan területeken, amelyeknek a klímája nem, vagy nem annyira kedvezett a bortermelésnek – mint pl. Anglia -, felvirágozhat ez az ágazat. Míg a hagyományosan bortermelő régióknak az egyre extrémebb időjárás miatt egyre nehezebb dolguk lesz. Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A magyar borászok véleménye azonban megosztott annak kapcsán, jól vagy rosszul járhat-e a hazai termelés a klímaváltozással. Az Agrárszektor tudósítása szerint Szűcs Róbert, a villányi Jammertal Borbirtok tulajdonosa 2023 őszén elmondta, hogy a klimatikus viszonyok változásának egyik nyertese lehet a villányi régió. A szakértő szerint a klímaváltozás pozitív hatással lehet ugyanis a magyar kékszőlő termelésére: a száraz, hosszú ősznek köszönhetően 2016 óta minden évjárat alkalmas volt prémium vörösbor termelésére.

Bodor Bence borász pedig a Pénzcentrumnak azt mondta a téma kapcsán, hogy ennek az érmének is két oldala van. „Egyrészt, ami a vörösbort adó fajtákat illeti, a megnyúlt tenyészidőszak miatt jobban be tud érni a szőlő. Egy-egy jó évjáratban egészen különleges, mediterrán beütésű borok születnek a sok napsütésnek köszönhetően. Isteni savak, gyümölcsös ízek dominálnak. A villányi borvidéken ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy mediterrán a klíma” – fejtette ki.

Ez az egyik oldal. A másik pedig az időjárási szélsőségek kialakulása, ami rengeteg kárt, problémát és fejtörést okoz az ágazatban. Egyre gyakoribb a nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadék, a korai rügyfakadás után következő intenzív lehűlés, a trópusi jellegű viharok, a jég. Ugyanígy kihívás elé állítanak bennünket és az itteni szőlőfajtákat az extrém hőhullámok, és a velük járó magas UV-sugárzás

– mondta el a szakértő, aki a fizikai károk mellett a gombafertőzésekre is kitért.

Bodor Bence szerint a klímaváltozás hatására idővel soha nem látott rovarok és egyéb fajok jelennek majd meg, amelyek ellen védekezniük kell. Ez nyilvánvalóan megnöveli a művelési költségeket, ahogy gyakoribb terméskiesésekre is lehet kilátás a jövőben.

Az eredeti cikk megtekintése