A nagyvárosoktól mért 25-30 km-es távolság az új választóvonal; ebben a zónában több mint 3300 fővel nőtt a kisebb települések lakossága 2025-ben, máshol azonban a községeket és nagyközségeket is a népességszám csökkenés jellemzi. A húsz 20 legnagyobb lakosságszám-csökkenést elszenvedő terület kivétel nélkül nagyváros vagy budapesti kerület. Budapesten a lakásárak emelkedése miatt 2026 elejére továbbcsökkent a lakosságszám 9 ezer fővel, mindeközben az agglomerációt képviselő Pest vármegye népessége több mint 3100 fővel bővült.
Pest vármegye, vagyis Budapest agglomerációjának dominanciája töretlen, 2025-öt több mint 3139 fős plusszal zárta, köszönhetően a folyamatos kiköltözési kedvnek. A lakosságszám-növekedési toplistát olyan agglomerációs települések vezetik, mint Biatorbágy, Göd, Gárdony vagy Velence. Utóbbiaknál lényeges, hogy bár Budapesttől mért távolságuk valamivel meghaladja a 30 kilométert, ám a másik irányban ott található Székesfehérvár, vagy a település két centrum agglomerációs övezetébe is beletartozik.
Míg a népességcsökkenési listán az első húsz helyén kivétel nélkül budapesti kerületek és megyei jogú városok alkotják – ahonnan a lakók az agglomerációba vándorolnak –, három fővárosi kerület mégis bekerült a legnagyobb növekedést elérő települések közé.
A 13. kerületben a tömegesen átadott újépítésű projektek generáltak lakosságszám-növekedést. Miközben a 6. kerületben a Airbnb-szabályozás, azaz a rövid távú lakáskiadás szigorításának hatására a korábbi turisztikai célú lakások egy része állandó lakóhellyé vált. Az 1. kerület a toplista igazi meglepetése, ahol az elmúlt időszakban jelentősen több beköltözőt regisztráltak a korábbi évek átlagánál.
Budapest lakossága amúgy 2025-ben is csökkent, ez pedig erősíti azt a piaci összefüggést, amely szerint a fővárosi drágulás eredményeként többen költöznek ki. A főváros lakossága 9 ezer fővel csökkent, közben Pest vármegye népessége 3100 fővel bővült.
A lakosságszám alakulásáról szóló legfrissebb adatok alapján látszik, hogy a kiköltözési hullám nem állt meg és egyértelműen a nagyvárosok 25-30 kilométeres vonzáskörzetére koncentrálódik. Az adatokból kiderült, hogy országos szinten egyedül a községek és nagyközségek tudtak összesített lakosságszám-növekedést felmutatni, összesen közel 600 fős emelkedést értek el. Azonban a növekedés eloszlása rendkívül egyenetlen. Ha a településeket a legközelebbi megyei jogú várostól, vármegyeszékhelytől vagy Budapesttől mért távolságuk szerint vizsgáljuk, egy korábban sosem látott összefüggés rajzolódik ki.
A 25-30 kilométeres távolságon belüli községekben élők száma összesen 3100-3350 fővel bővült egyetlen év alatt. Amint azonban átlépjük ezt a lélektani határt, a legkisebb települések népességmegtartó ereje meredeken zuhanni kezd.
„Másként fogalmazva ez a 25-30 kilométeres sáv a magyar ingatlanpiac egyik motorja” – értékeli a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: „A vásárlóknak ez a távolság még vállalható kompromisszum közlekedési szempontból, ugyanakkor a lakóingatlanok árát nézve ezek a települések jóval olcsóbbak lehetnek. Mivel ezeken a településeken akár 30-80 százalékkal alacsonyabb árakkal is találkozhatnak a lakásvásárlók, ezért az árelőny milliós vagy tízmilliós nagyágrendű megtakarítást jelenthet számukra.”
