Több mint egymilliárd forint értékben próbált házakat, telkeket és lakásokat megszerezni egy magyarországi ingatlanmaffia. A csalásokban egy banki alkalmazott, egy végrehajtásokkal foglalkozó cég és több ügyvéd is részt vett – írta a Hvg360 a birtokukba került vádirat alapján.

A veszprémi ügyészség szerint a bűnszervezet néhány hónap leforgása alatt nagyjából tucatnyi ingatlant és több százmillió forintot szerzett meg nem túl kifinomult csalási módszerekkel. Az ügyben 24 embert vádoltak meg, az okozott kár nagyjából 1,3 milliárd forintra tehető, de ennek egy része már megtérült az ingatlanok visszaszolgáltatásával. A főbb vádlottakra beismerés esetén 5 és 8 év közötti börtönbüntetést, vagyonelkobzást, valamint közügyektől való eltiltást indítványozott az ügyészség.

A csalások alapja az volt, hogy az elkövetők rendkívül jó információkkal rendelkeztek. Az egyik társuk érdekelt volt egy olyan cégben, amely végrehajtásokban érintett ingatlanok megvásárlásával és egyéb követelésekkel foglalkozott, ennek köszönhetően hozzáfért problémásnak tűnő, elhagyatott ingatlanok címéhez és a tulajdonosok személyes adataihoz is. Ezután hamis meghatalmazással vagy hamis személyazonossággal egy befolyásuk alatt álló jótékonysági alapítványnak ajándékozták a kiszemelt ingatlant, amit aztán eladtak, az ezzel keresett pénzt pedig szétosztották egymás közt. Végül úgy buktak le, hogy lopott ügyvédi bélyegzővel dolgoztak, aminek a jogos tulajdonosának egyszer feltűnt a visszaélés, és feljelentést tett.

A bűnszervezet nemcsak ingatlanokra utazott, hanem más módszerrel is próbáltak jelentős vagyonhoz jutni. Megtudták, hogy egy szerb férfinak 293 millió forintnyi eurója van az egyik multinacionális banknál vezetett számláján, de hosszú ideig semmilyen tranzakciót sem hajtott végre. A csalók összejátszottak a bank egyik alkalmazottjával, aki kiadta a szükséges adatokat, például az aláírási mintát is. A szervezet egyik tagja ezután hamis útlevéllel a szerb számlatulajdonosnak adta ki magát az egyik budapesti bankfiókban, és ki is utalták neki a teljes összeget. Az alkalmazott végül úgy bukott le, hogy az informatikai rendszer rögzítette a kereséseit, ebből pedig látható volt, hogy 26-szor kérdezte le a szerb férfi adatait, miközben ezt semmilyen konkrét ügylet nem indokolta.

A banda által alkalmazott ingatlanos csalási módszert több évtizede alkalmazzák más bűnszervezetek is Magyarországon.