Albérletárak: havi 145 ezer forint az átlag, a fiatalok szerint legfeljebb 132 ezer lenne vállalható
Lassabban drágulnak az albérletek, mint egy éve, a fiatalok pénztárcájának viszont így is sok a havi lakbér. A K&H friss felmérése szerint a városi fiatalok többsége ma már szinte csak bérléssel tudná elkezdeni az önálló életet.
Lassult a drágulás
A K&H ifjúsági index legújabb, harmadik negyedéves adatai szerint egy albérlet átlagosan havi 145 ezer forintba kerül. Egy évvel korábban ez az összeg még 141 ezer forint volt. Ez 2,8 százalékos emelkedés, vagyis havonta nagyjából 4 ezer forinttal kell többet fizetni a bérlőknek, mint tavaly ilyenkor. Ez jóval szelídebb tempó, mint amit a bérlők az előző években megszoktak.
Tavaly sokkal gyorsabb volt
Az előző évben egészen más volt a helyzet. 2024 és 2025 harmadik negyedéve között az átlagos bérleti díj 119 ezer forintról 141 ezer forintra ugrott, ami körülbelül 18,5 százalékos drágulás. Ez havonta 22 ezer forint pluszt jelentett, egy év alatt pedig 264 ezer forinttal többet kellett kifizetni ugyanazért a lakhatásért. A mostani lassulás tehát egy nagyon magas szintről indul.
Havi 13 ezer forint a rés
A felmérésben a fiatalok azt is elmondták, mennyit tartanának még elfogadhatónak. Átlagosan legfeljebb havi 132 ezer forintot fizetnének szívesen egy albérletért. Ez 13 ezer forinttal kevesebb a mostani 145 ezer forintos átlagnál. Egy év alatt ez a különbség 156 ezer forintra nő, ami egy fiatal pályakezdő számára már komoly összeg.
Albérlet az első lépés
A megkérdezettek 58 százaléka szerint a mai lakásárak mellett szinte csak az albérlet ad esélyt arra, hogy elköltözzenek otthonról. A saját lakás megvásárlása sokaknak egyelőre elérhetetlen. Ezért a bérlés nem választás kérdése, hanem gyakran az egyetlen járható út a felnőtt, önálló élet felé.
Sokan pénzkidobásnak tartják
A bérlés ugyanakkor nem népszerű. A fiatalok 53 százaléka szerint a lakbér kidobott pénz, hiszen a havi összeg után nem marad semmi a bérlő tulajdonában. Aki saját lakást vesz hitelre, az a törlesztővel lassan a saját vagyonát építi. Aki bérel, annak a havi díj csak a lakhatás ára. Ez a különbség sok fiatalt zavar.
Örökség nélkül nehezebb
A legkijózanítóbb adat az, hogy a fiatalok 45 százaléka szerint öröklés vagy családi ajándék nélkül nem tudna saját ingatlant szerezni. Vagyis majdnem minden második fiatal úgy látja, hogy a saját munkájából keresett pénz önmagában nem elég a lakásvásárláshoz. A szülői segítség így egyre fontosabb szerepet kap az első otthon megszerzésében.
A bank szakértője szerint
Rammacher Zoltán, a K&H lakossági marketingvezetője úgy fogalmazott: „A fiatalok lakhatási döntéseiben egyre erősebben jelenik meg a rövid és a hosszú távú pénzügyi célok közötti választás.” Az albérlet gyors önállóságot ad, a magas havi kiadás viszont csökkenti, mennyit lehet félretenni a saját otthon önerejére. Hogy egy lakáshitel törlesztője mekkora lenne a mostani lakbéredhez képest, azt a hitelkalkulátorunkkal könnyen kiszámolhatod.
Így készült a felmérés
A kutatást a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány rendelte meg. 2026. szeptember 4. és 11. között 300, 19 és 29 év közötti, városban élő fiatalt kérdeztek meg. A minta nem, kor, régió, településtípus, iskolai végzettség és munkaerőpiaci helyzet szerint tükrözi a városi fiatalokat, a hibahatár legfeljebb 5,7 százalék. Az eredményekről elsőként a ProfitLine is beszámolt.











