Ügyvédi díj lakásvásárlásnál 2026: mennyibe kerül, ki fizeti és mit kapsz érte
Lakást venni ügyvéd nélkül nem lehet, és a munkájáért fizetni kell. Megmutatjuk, mennyit kérnek érte jellemzően, ki állja a számlát, mit kapsz a pénzedért, és milyen hivatali díjak jönnek még mellé.
Ügyvéd nélkül nem megy
Magyarországon egy lakás adásvételi szerződése csak akkor érvényes, ha azt ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzi. Az ellenjegyzés azt jelenti, hogy a jogász a saját aláírásával is hitelesíti a szerződést, és felelősséget vállal érte. Hiába egyezik meg tehát a vevő és az eladó mindenben, egy otthon megírt, csak kettejük által aláírt papír alapján a földhivatal nem írja át a lakást az új tulajdonosra.
A földhivatal is jogászt vár
A tulajdonjog bejegyzését kérő kérelmet a földhivatalhoz jogi képviselő nyújtja be, vagyis ügyvéd, közjegyző vagy kamarai jogtanácsos. Ez ma már szinte mindig elektronikusan történik. Az ügyvéd intézi a kapcsolattartást a hivatallal, figyeli az eljárást, és ha a földhivatal hiánypótlást kér, azt is ő rendezi. A vevőnek így nem kell sorban állnia és nyomtatványokat töltenie.
Nincs hivatalos díjtétel
Az ügyvédi díjat semmilyen jogszabály nem rögzíti, azt az ügyvéd és az ügyfél szabadon beszéli meg. Egy egyszerű lakásvásárlásnál a díj jellemzően a vételár 0,5 és 0,8 százaléka között mozog, bonyolultabb ügyeknél akár 1 és 3 százalék is lehet. Egy 60 millió forintos lakásnál ez nagyjából 300 és 480 ezer forint, egy 100 milliós budapesti lakásnál 500 és 800 ezer forint közötti összeget jelent.
Sok iroda fix árat ad
Sok ügyvédi iroda nem százalékot kér, hanem fix díjat, vagy a százalékos díjnak van egy alsó és egy felső határa. Ilyenkor egy olcsóbb lakásnál sem mehet a díj egy minimum alá, egy drágánál pedig nem nő a végtelenségig. Az ügyvédi munkadíjat bizonyos esetekben áfa is terheli, ezért az árajánlatnál mindig nézd meg, hogy a megadott összeg bruttó vagy nettó.
Általában a vevő fizet
A gyakorlatban az ügyvédi díjat a legtöbbször a vevő fizeti, hiszen neki fontos, hogy a lakás tisztán, tehertől mentesen kerüljön a nevére. Ez azonban csak szokás, nem kötelező szabály. A felek megállapodhatnak abban is, hogy megosztják a költséget, vagy hogy mindkét fél saját ügyvédet fogad. Ez utóbbi esetben mindenki a saját jogászát fizeti.
Ennyi munka van mögötte
A díjért az ügyvéd megírja az adásvételi szerződést, ellenőrzi a tulajdoni lapot, vagyis azt a hivatalos iratot, amelyből kiderül, kié a lakás és van-e rajta teher. Egyeztet a felekkel, azonosítja őket, ellenjegyzi a szerződést, és intézi a földhivatali bejegyzést. Az irodák jelentős része az ügyvédi letétet is a díjban kezeli, amikor a vételár egy része az ügyvédnél várakozik, amíg minden feltétel teljesül.
A földhivatalnak is fizetni kell
Az ügyvédi díjon felül a földhivatal is kér pénzt. A tulajdonjog bejegyzésének díja ingatlanonként 10 600 forint. Ha a vevő részletekben fizet, és az eladó addig fenntartja a tulajdonjogát, ez a díj kétszer merülhet fel. Egy elektronikus hiteles tulajdoni lap 4 800 forintba, egy papír alapú 10 000 forintba kerül. Ha a földhivatal nem tartja a határidőt, a díjat visszafizeti.
Hitelnél több a költség
Ha a lakást bankhitelből veszed, a bank közjegyzői okiratot is kér, ennek díját a vevő fizeti. A földhivatalnál a jelzálogjog bejegyzése 20 000 forint. Ha a tulajdonjogot és a jelzálogot egy eljárásban jegyzik be, csak a magasabb díjat kell kifizetni, vagyis összesen 20 000 forintot. Ehhez jön még a banki értékbecslés és a többi hitelhez kapcsolódó díj.
Egy példa a teljes számlára
Vegyünk egy 50 millió forintos lakást. Az általános vagyonszerzési illeték a vételár 4 százaléka, ez 2 millió forint. Az ügyvédi díj 0,5 és 0,8 százalék között számolva 250 és 400 ezer forint, a földhivatali bejegyzés 10 600 forint. Így a vételáron felül nagyjából 2,3 millió forintot kell félretenni, hitel esetén még többet. A saját helyzetedre a lakásvásárlás költségei kalkulátorunkkal tudsz pontosan számolni.










