Ugrás a tartalomhoz
FontosLakásvásárlás lépésről lépésre 2026: a teljes útmutató a keret kiszámolásától a kulcsátadásig Mennyi lenne a törlesztőd? 2026. november 20., péntek
Jegybanki alapkamat: 5,50%Wekerle Plusz hitel: új lakásra fix 3%, használtra fix 5%Vagyonszerzési illeték: 4%35 év alatti első lakásvásárló: 50% illetékkedvezmény (15 millió Ft-ig)
Jog & adó

Lakás öröklése 2026: ki örököl, mennyi az öröklési illeték, és hogyan zajlik a hagyatéki eljárás

Ha egy hozzátartozó után lakás marad, sok kérdés jön egyszerre: ki örököl, kell-e illetéket fizetni, és mikor kerül a nevedre az ingatlan. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat egyszerűen, forintos példákkal.

Először a végrendelet számít

Ha az elhunyt, vagyis az örökhagyó hagyott érvényes végrendeletet vagy öröklési szerződést, elsősorban ez dönti el, ki kapja a lakást. Ha nincs ilyen, a Polgári Törvénykönyv szerinti törvényes sorrend jön. A végrendelet lehet saját kézzel írt vagy közjegyző előtt tett, de csak akkor érvényes, ha betartja a szigorú formai szabályokat. Az öröklési szerződés kétoldalú: az örökös például gondozást vagy tartást vállal, cserébe megkapja a vagyont vagy annak egy részét.

A gyermekek örökölnek elsőként

Végrendelet nélkül először az elhunyt gyermekei örökölnek, egyenlő részben. Két gyermek esetén így mindketten fele-fele arányban lesznek a lakás tulajdonosai. Ha valamelyik gyermek már nem él, a helyére az ő gyermekei, tehát az unokák lépnek. Közös tulajdonnál gyakori, hogy a testvérek nem értenek egyet abban, mi legyen a lakással. Ilyenkor mindenki a saját tulajdonrészéről dönthet, akár el is adhatja azt.

A házastárs haszonélvezetet kap

Ha vannak gyermekek, a túlélő házastárs mellettük örököl. Holtig tartó haszonélvezeti jogot kap a közösen lakott lakáson és a berendezésen. Ez azt jelenti, hogy élete végéig ott lakhat, a tulajdonosok viszont a gyerekek lesznek. A többi vagyonból egy gyermekrésznyi jut neki. Ha nincs gyermek, de élnek az elhunyt szülei, a közös lakás a házastárs tulajdonába kerül. A haszonélvezetről külön útmutatónkban írtunk részletesen.

Az élettárs nem örököl magától

Sokan nem tudják, hogy az élettárs a törvény szerint nem örökös. Végrendelet nélkül semmit sem kap, akkor sem, ha évtizedekig együtt éltek, és közös gyermekeket neveltek. Az is megtörténhet, hogy az elhunyt gyermekei vagy szülei kérik a lakás kiürítését. Ezért ha két élettárs gondoskodni akar egymásról, végrendeletre vagy öröklési szerződésre van szükségük. Ezt célszerű még életükben, nyugodt helyzetben elintézni.

Kötelesrész a legközelebbieknek

Végrendelettel sem lehet teljesen kihagyni a legközelebbi rokonokat. A gyermekeknek, unokáknak, a házastársnak, és ha nincs leszármazó, a szülőknek kötelesrész jár. Ez annak a harmada, ami törvényes örökösként járna nekik. Példa: ha valaki 60 millió forintos vagyonát egy ismerősére hagyja, az egyetlen gyermeke 20 millió forintot követelhet. A kötelesrész nem jár magától, a hagyatéki eljárásban vagy perben kell kérni. Testvérnek és élettársnak nem jár.

Ők nem fizetnek illetéket

Az öröklés után öröklési illetéket kell fizetni, ezt sokan örökösödési adónak hívják. A NAV tájékoztatása szerint nem kell fizetni, ha valaki egyenes ági rokontól örököl, vagyis szülőtől, nagyszülőtől, gyermektől vagy unokától, az örökbefogadást is beleértve. Mentes a testvér, a házastárs és a bejegyzett élettárs is. Illeték akkor sem jár, ha valaki visszautasítja az örökséget, vagy ingyen lemond róla, illetve ingyen átengedi egy másik örökösnek.

Lakásnál 9 százalék az illeték

Aki nincs a mentes körben, például az unokaöcs, a nagynéni vagy a nem bejegyzett élettárs, annak fizetnie kell. Lakás öröklésekor az illeték 9 százalék, a legtöbb más vagyonnál, például a bankszámlán lévő pénznél 18 százalék. Az illeték alapja a tiszta érték: a forgalmi értékből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást. Példa: egy 40 millió forintot érő lakáson 10 millió forint hiteltartozás van. Az alap 30 millió forint, az illeték pedig 2,7 millió forint.

Így zajlik a hagyatéki eljárás

A haláleset után az önkormányzat meghallgatja az örököst, és hagyatéki leltárt készít. Ha ingatlan is van a hagyatékban, az ügy a közjegyzőhöz kerül, aki a hagyatékátadó végzést elküldi a NAV-nak. Ha nincs vita, és minden adat megvan, 2025 óta a közjegyző tárgyalás nélkül, 45 napon belül is átadhatja a hagyatékot. 2026. március 1. óta a tulajdonosváltás a közjegyző döntése után főszabály szerint digitálisan jut el a földhivatalhoz, ehhez az örökösnek nem kell külön papírokat beadnia.

Harminc nap a befizetésre

Az illetéket a NAV számolja ki a hagyatékátadó végzés alapján, és fizetési meghagyást küld. Ennek kézhezvételétől számítva 30 napon belül kell befizetni. A mentes rokonoknak a NAV nem küld fizetési meghagyást, csak feljegyzi a mentességet. Ha nem indul hagyatéki eljárás, mert csak ingóság maradt, minden örökösnek külön be kell jelentenie azt a HK jelű adatlapon, a halálesettől számított 90 napon belül. Ha az örökölt lakást később eladod, a lakáseladás adójáról szóló útmutatónk segít.

PortálcsaládunkFriss
BudaPestkörnyékeBotrány az Operában: megalázó bánásmód miatt azonnali belső vizsgálatot rendeltek el az egyik igazgató ellen, a felfüggesztését kérikKékvillogóEgy újbudai lakásban randevúzott a két férfi, majd a házigazda halálra verte alkalmi partnerétBalatonKörnyékeFélmillió áthaladást mértek a balatoni bringautakon, már 1200 kilométernyi útvonal van kitáblázvaLikeNewsMég mindig ír neki az exe? 5 dolog, amit tegyél, ha zavar a kapcsolatukTettesPénz nem járt, verés igen: kényszermunka miatt nyomoznak egy hódmezővásárhelyi tanyánFontoshírMNB: 21,8 százalékkal nőtt egy év alatt a lakossági hitelállomány, ez európai csúcs
Oszd meg: Facebook Messenger

Ezt is olvasd el