Haszonélvezeti jog 2026: mit jelent, ki fizeti a költségeket és mennyi illeték jár utána
A szülő a gyerekre íratja a lakást, de haláláig ott lakhat: ezt a haszonélvezeti jog teszi lehetővé. Megmutatjuk, mit tehet a haszonélvező és mit a tulajdonos, ki fizeti a számlákat, és hogyan számolják ki a jog értékét és az illetéket.
Használat tulajdon nélkül
A haszonélvezeti jog azt jelenti, hogy valaki más ingatlanát a sajátjaként használhatja. Lakhat benne, birtokában tarthatja, és a hasznát is ő szedi, például ha bérbe adja, a bérleti díj őt illeti. Rendelkezni viszont nem rendelkezhet vele: nem adhatja el, és nem vehet fel rá jelzáloghitelt. A tulajdonos papíron a lakás gazdája marad, de amíg a jog él, nem költözhet be a haszonélvező helyére.
Tipikus családi helyzetek
A leggyakoribb eset, amikor a szülő a gyerekének ajándékozza vagy a gyereke nevére veszi a lakást, magának pedig haszonélvezetet tart meg. Így a lakás már a gyereké, a szülő mégis biztonságban élhet benne élete végéig. Ha a gyerek még kiskorú, a Polgári Törvénykönyv szerint nem kell hozzá a gyámhatóság jóváhagyása, ha a haszonélvezetet az ajándékozó szülő javára az ajándékozással egy időben alapítják. Haszonélvezet törvény alapján is keletkezhet, például az özvegy javára a házastársával közösen lakott lakáson.
Bejegyzés a tulajdoni lapra
A szerződéssel alapított haszonélvezetet a földhivatal bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba, így az a tulajdoni lap terheket tartalmazó III. részén szerepel. A szerződést ügyvéd vagy közjegyző készíti el. A bejegyzés azért fontos, mert így a jog mindenkivel szemben érvényes, egy későbbi vevővel szemben is. Az özvegyi haszonélvezetet is érdemes bejegyeztetni, mert ha nem látszik a tulajdoni lapon, egy mit sem sejtő vevővel szemben nem lehet rá hivatkozni.
Ki fizeti a számlákat
A mindennapi használattal járó költségek a haszonélvezőt terhelik, hiszen ő lakik a lakásban. Ő fizeti például a villany-, víz- és gázszámlát, és ő csináltatja meg az eldugult csapot. A tulajdonos ellenőrizheti, hogy a haszonélvező rendesen bánik-e a lakással. Ha azt látja, hogy lelakja vagy tartozásokat halmoz fel, biztosítékot kérhet tőle. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság akár fel is függesztheti a jogát.
Bérbeadás és átengedés
A haszonélvező nem csak maga lakhat a lakásban, a használatot át is engedheti másnak, akár ingyen, akár pénzért, bérleti szerződéssel. Ilyenkor a bérleti díj az övé, nem a tulajdonosé. Ha azonban a tulajdonos ugyanolyan feltételekkel maga is vállalná a bérletet, őt kell választani. Magát a jogot viszont nem lehet eladni, elajándékozni vagy továbbörökíteni, mert az csak ahhoz a személyhez kötődik, akinek alapították.
Eladás haszonélvezettel terhelten
A tulajdonos a haszonélvezettel terhelt lakást is eladhatja, de a vevő a teherrel együtt kapja meg. Vagyis a haszonélvező továbbra is ott lakhat, akár még évekig. A gyakorlatban a felek megegyeznek: a haszonélvező pénzért cserébe lemond a jogáról, ezt megváltásnak hívják. Ezután a földhivatal törli a jogot, és a lakás tehermentesen eladható.
Így számolják ki az értékét
Az illetéktörvény szerint a haszonélvezet egy évi értéke a lakás forgalmi értékének huszadrésze. Élethosszig tartó jognál ezt a haszonélvező életkorától függő szorzóval kell megszorozni: 25 év alatt tízszeres, 25 és 50 év között nyolcszoros, 51 és 65 év között hatszoros, 65 év felett négyszeres. Egy 60 millió forintos lakásnál az egy évi érték 3 millió forint. Ha a haszonélvező 70 éves, a jog értéke 12 millió, ha 40 éves, 24 millió forint.
Mennyi illeték jár
Egyenes ági rokonok, például szülő és gyerek vagy nagyszülő és unoka között, valamint házastársak és testvérek között az ajándékozás és az öröklés illetékmentes. Más esetben lakás ajándékozásakor 9 százalék az illeték, de a megtartott haszonélvezet értékét levonják az alapból. Ha egy nagynéni 70 évesen a 60 millió forintos lakását az unokaöccsének ajándékozza és haszonélvezetet tart meg, az illeték alapja 48 millió, az illeték 4,32 millió forint. Vásárlásnál az illetékkalkulátorral számolhatsz.
Mikor szűnik meg
Az élethosszig tartó haszonélvezet a haszonélvező halálával szűnik meg, a határozott időre szólót pedig az idő lejárta zárja le. Megszűnik akkor is, ha a haszonélvező lemond róla, ha ő maga lesz a lakás tulajdonosa, vagy ha a lakás elpusztul. A megszűnés után a tulajdonos kérheti, hogy a földhivatal törölje a jogot a tulajdoni lapról.








